Magyarbiliárd - 120-as játék


Kellékek

A játékot lyuk/zseb nélküli biliárdasztalon játsszák, a szabványos méretek (centiméterben, a gumiperemek között mérve): 90 X 180, 105 X 210 (más méret alkalmazása esetén fontos, hogy a tényleges játéktér rövid illetve hosszú oldalainak aránya 1:2, tűrés 1 cm) A gumi ütközési vonala az asztal síkjától: 37 mm (tűrés 1mm). Az asztal lapjának távolsága a padlótól 750-800 mm. A golyókészletet 3 egyforma méretű 60,3 - 61,5 mm átmérőjű, 194 - 220 gramm súlyú golyó alkotja - egy piros (bordó is előfordul), egy fehér és egy sárga (a sárga helyett lehet vajszínű, kis körrel megjelölt fehér, vagy akár egyéb elütő szín is). Az 5 darab egyforma méretű, alakú bábu 90-92 mm hosszú, talpuk átmérője 14 mm, a gallér átmérője 13 mm, a szoknya hossza 27 mm, a kalap hossza 37 mm, a súlypont távolsága a talptól 33 mm. A bábuk fa anyaga meghatározott, színük: egy piros, négy natúrszínű (fehérnek mondják).
Az asztalon 9 darab pont van megjelölve krétával, vagy filccel (gyakorlat, hogy a bábuk talpával azonos méretű jelölő köröket használnak), 7 darab az asztal hossztengelyén, 3 darab a kereszttengelyén - tehát 1 pont éppen a két tengely metszéspontjában van - ez a középpont. A hossztengely szélső pontjai eredetileg éppen a negyedelő pontok, de manapság az tapasztalható, hogy közelebb van a rövidebb oldalhoz, mint a középponthoz - ezek a pontok az alappontok, melyek pontos helye a hossztengelyen (középpont felé eső) szomszédos pont, illetve a közelebbi rövidfal felezőpontja közötti szakasz felezőpontjában van. A kereszttengelyen a középpont két oldalán lévő 1-1 pont az "oldalpontok". A középpont, az oldalpontok, illetve a hossztengelyen a középpont két oldalán lévő 2-2 pont esetén a szomszédosak közötti távolság azonos - az ide helyezett bábuk talpainak szélei között mérve 58-60 mm.

A kezdőterület

A szélső bábuk helyét jelölő pontokon áthaladó a hosszabbik falakra merőleges egyenesek, illetve a hosszabbik falak által meghatározott téglalap (a határvonalakat is beleértve).

A bábuk és a golyók felrakása kezdéshez

A piros bábu a középpontra, a fehérek a hossztengelyen a középpont két oldalon lévő 2-2 pontra kerülnek. A piros golyót az egyik alappontra, a kezdő játékos golyóját (az első játéknál ez a fehér) a kezdőterületre kell helyezni (minden játék kezdésekor az először lökő játékos felelőssége, hogy a megfelelő golyóval kezdjen). Az ellenfél golyója csak az első lökés után kerül az asztalra, addig a játékvezető tartja a kezében (ennek hiányában az író), ellenőrizve, hogy a játékos a megfelelő golyóval lök e - golyó keveredés esetén figyelmezteti a kezdő játékost, de a felelősség a kezdőjátékost terheli. Ha a kezdőjátékos nem a saját golyójával lök, vagy az első lökés közben az ellenfél golyója is az asztalon van, akkor a második játékos (az ellenfél) megóvhatja az illető játékot (szettet).
Megjegyzés: a golyók a bábuk megbillentése nélkül nem férnek át a bábuk között, ennek ellenére megfelelő irányú, kis sebesség esetén átmehetnek a bábuk között borítás nélkül.

A játék célja

A játékot két játékos, vagy két páros játszhatja, a felek váltva löknek. Mindkét félnek saját lökő golyója van, a kezdő fél a fehérrel, a másik a sárgával lök (természetesen, ha a további játszmákban a másik játékos kezd, ő nyílván továbbra is a birtokában lévő sárga golyóval lök). Pontot szerezni szabályos bábu borítással, vagy karambollal lehet (lásd később). Minden hiba esetén viszont az ellenfél kap pontot, az elkövetett hiba alkalmával történtektől függően (lásd a pontozást). A játék addig folyik, amíg az egyik fél a másikat megelőzve eléri vagy túlhaladja a 120 pontot és utolsó szerzett pontjainak vagy bábborítást tartalmazó szabályos lökésből, vagy az ellenfél hibájából kell származnia. Aki ezt (a másikat megelőzve) teljesíteni tudja, az nyeri meg a játékot.
Adott játékos szemszögéből nézve a saját golyója mindig a lökő golyó és az ellenfele golyója pedig a célgolyó.

A lökés érvényessége

Egy lökés akkor tekinthető érvényesnek, ha a következő feltételek teljesülnek:

  1. a játékos legalább egyik lábának érinteni kell a padlót, és egyik cipője sem érintheti a posztót;
  2. játék alatt kézzel és (a dákón kívül) más eszközzel tilos az asztalon lévő golyókhoz érni, illetve a bábukat szándékosan megfogni, elmozdítani, elborítani (kivétel, ha valamelyik golyó kiugrik, illetve a bábuk visszaállítását);
  3. a dákó is csak a bábukat és a lökő golyót érintheti (a többi golyót nem, pl. hiba, ha a játékos a másik golyójával lök), de a lökő golyót is csak a keskenyebbik végén lévő bőrrel (más felülete nem érhet a lökő golyóhoz sem);
  4. lökni csak akkor lehet, ha már minden golyó megállt, és az elborult bábukat helyükre állították;
  5. egy lökés alkalmával a dákó csak egyszer érintheti a lökő golyót, illetve nem megengedett a golyó tolása;
  6. ha a lökő golyó piros golyóhoz tapad, csak attól elfelé lökhető, közvetlenül a lökő golyó nem mozdíthatja meg;
  7. a golyók nem ugorhatnak ki a játéktérről;
  8. bábukat csak a célgolyó, a piros golyó, és valamely másik (az aktuális lökést követően a posztón, a golyókon, és másik bábun kívül más testel érintkezésbe nem került) bábu boríthatnak (lökő golyó, dákó, kéz, stb. nem - de az nem hiba, ha a lökő golyó, a dákó, vagy a dákót támasztó kéz bábut érint);
  9. a dákóval meglökött lökő golyónak direktben vagy valamely fal/falak közvetítésével a piros golyóval való érintkezés előtt (vagy nélkül) a célgolyót kell érintenie (kivétel a kezdőlökés); külön hiba, ha a lökő golyó a célgolyóval való érintkezés előtt (!) borít bábut (nem hiba, ha a lökő golyó akármikor is bábut érint); ha a lökő golyó a célgolyóhoz tapad, akkor a lökő golyónak a célgolyót vagy közvetlenül kell megmozdítania, vagy visszatérve újra érintkezniük kell;
  10. ahhoz hogy a célgolyó bábut boríthasson (a célgolyónak) előbb, falat és/vagy piros golyót kell érintenie és/vagy a lökő golyónak kell falat érni még a célgolyó érintése előtt (a piros golyónál ez a korlátozás nincs érvényben).

Hiba történik egy lökés révén, ha a fentiek szerint a lökés nem érvényes.

A játék kezdése

A játékosok megegyeznek vagy kisorsolják, hogy kié a kezdő lökés. A kezdő játékos a kezdő terület tetszőleges pontjára helyezi a saját golyóját (bábuhoz nem érhet), majd úgy löki meg, hogy az (direkt, vagy a falról) a piros golyót lökje meg úgy, hogy a piros golyó minél több bábut borítson. A játék akkor tekinthető elkezdettnek, amikor a kezdőlökésnél a dákóbőr megérinti a kezdő játékos golyóját.
Miután a golyók megálltak, illetve az elborult bábukat helyükre állították a másik játékos a kezdőterület tetszőleges pontjára helyezi saját golyóját, de bábuhoz, golyóhoz nem érhet. Majd úgy löki meg, hogy az (direkt, vagy a falról) az ellenfél golyójához koccanjon.
Fontos, hogy mindkét fél kezdőlökése esetén (és minden "golyó kézben állásnál" - lásd lejjebb) a lökő játékos padlót érintő lábának/lábainak teljes terjedelmükben belül kell esniük az asztal hosszabbik oldalainak külső síkján.
A következő játszmában az kezd, aki az előzőben másodiknak lökött.

A játék menete

A játék folytatásában is váltva löknek a felek. Miután megálltak a golyók és a bábukat helyükre állították, a soron következőjátékos a saját (lökő) golyóját - ott ahol áll - meglökve célba veszi (direktben vagy fal/falak közvetítésével) az ellenfél golyóját. A játékosok arra törekszenek, hogy érvényes lökésekkel (lásd előbb) minél több bábut borítsanak (csak az ellenfél golyója /a célgolyó/, a piros golyó, és egy szabályosan elborított másik bábu boríthat szabályosan), illetve minél több karambolt érjenek el.
Több játékból álló találkozó esetén váltva kezdenek a játékosok, de páratlan számú játék esetén az utolsó játékot az utolsó előtti játék vesztese kezdi.

Karambol alatt azt értjük mikor a lökő játékos golyójának és az ellenfél golyójának érintkezése után valamelyik golyó (lehet mind a kettő is), a piros golyóval is érintkezik (egy lökés alkalmával legfeljebb egy karambol értékelhető).

Egy hibás lökés (az érvényes lökés valamely feltételét nem teljesítő lökések - lásd előbb) következtében az ellenfél kap pontokat. Ha valamelyik játékos az érvényes lökés 1.-4. feltételei ellen vét, ellenfele "golyó kézben" állásból lökhet saját golyójával (lásd lejjebb).

Fontos megemlíteni, hogy:

  • a megfelelő golyók ütközése közben, illetve a bábuk borítása előtt a golyók akárhányszor visszapattanhatnak bármely falról/falakról;
  • nem számít hibának, ha valamely golyó átgurul bármely két szomszédos bábu közt;
  • ahhoz, hogy a piros golyó bábut boríthasson nem fontos falat érni egyik golyónak sem (természetesen a piros golyónak szabályosan kell mozgásba jönnie, pl. lökő golyó érinti a célgolyót, és arról a piros golyóra pattan azt a bábukra lökve - jó lökés), ez következik ez érvényes lökés feltételeiből (lásd előbb);
  • alapvető a megítélhető lökés elve, azaz a lökő felelőssége, hogy lökése révén kialakuló helyzet megítélhető legyen. Tehát amennyiben egy lökés révén kialakult helyzet nem ítélhető meg egyértelműen (hogy jó vagy rossz, pl. a lökő golyó megközelítőleg egyszerre érinti a cél és a piros golyót), akkor a lökő ellenfelének javára kell dönteni.

Golyó kézben állás

Ha valamely játékos - ellenfele hibájából - jogot szerzett a "golyó kézben" állásra, akkor a célgolyót valamely szabad alappontra, saját golyóját a kezdőterület tetszőleges pontjára helyezheti (bábuhoz, golyóhoz nem érhet) és onnan lökhet. Fontos, hogy ilyenkor a lökő játékos padlót érintő lábának/lábainak teljes terjedelmükben belül kell esniük az asztal hosszabbik oldalainak külső síkján.

Golyók kiugrása
(A golyók megnevezése a golyót kiugrató játékos szemszögéből értendő.)

Egy golyót kiugrottnak kell tekinteni, ha kiesik a játékmezőből, vagy érinti az asztal (nem posztóval borított) keretét.
A lökő golyó és/vagy a célgolyó kiugrása esetén a lökő golyót a szabad alappontra kell helyezni, ha mindkettő szabad, akkor a soron következő játékos döntheti el melyikre. Ezt követően a soron következő játékos golyó kézben állásból lökhet. Amennyiben ilyenkor a piros golyó is kiugrott azt a másik alappontra kell helyezni.
Utóbbi módon kell eljárni minden olyan esetben, amikor a piros golyó kiugrik.

A bábuk borulása, visszaállítása

Csak az ellenfél golyója, a piros golyó, és egy szabályosan elborított másik bábu boríthat szabályosan.
Egy bábu eldöntöttnek tekinthető, ha:

  • a posztón fekszik;
  • másik bábun, falon vagy golyón támaszkodik és a támasz hiányéban eldőlne (súlypontjából a játéktér síkjára bocsátott merőleges nem megy át az illető bábu talpán);
  • ha eldőlt, de sodródás közben újra felállt.

Egy bábu nem tekinthető eldőltnek, ha:

  • csak megbillent, de nem dőlt el;
  • egy golyó hozzáérve megdönti, de egyensúlyából nem billentette ki;
  • helyéről eltolódott, de egyensúlyát nem veszítette el, állva maradt.

Az eldőlt bábukat a játékvezető (nem az író), vagy annak hiányában a lökését éppen befejező játékos állítja fel, de csak akkor, ha már minden golyó és bábu megállt, de még a soron következő lökés előtt. Fontos, hogy csak a fentiek szerint eldőltnek minősített bábukat kell pillanatnyi helyükről elmozdítani, azaz a megdőlt, vagy eltolódott bábuk (elborulásukig) ott maradnak, ahol vannak. Amennyiben valamely elborult bábu/k helye foglalt (valamely golyó által), ideiglenes helyre kell tenni azt/azokat a két szélső fehér bábu helyét jelölő pont közé (és ott is marad/nak, amíg a hely fel nem szabadul) a következők szerint:

  • ha a szélső fehér bábu helye foglalt, a másikoldali fehérek közé, középre kell tenni;
  • ha a belső fehér bábu helye foglalt, a másikoldali belső fehér és a piros közé középre kell tenni;
  • ha a piros bábu helye foglalt, a piros golyóval ellentétes oldalon lévő fehérek közé középre kell tenni;
  • ha két bábu helye foglalt, és van három egymásmellet álló bábu, akkor ezek közé középre kell tenni őket (egyiket ide, másikat oda);
  • ha két bábu helye foglalt, és nincs három egymásmellet álló bábu, de van két egymásmellet álló, akkor ezek mindegyikét a két szomszédos közé kell tenni (a pirosat az asztal középpontjához közelebb);
  • ha a két belső fehér helye foglalt, a piros két oldalára kell őket tenni, ahol hely van;
  • ha három bábu helye foglalt, lehetőleg két szomszédos bábu közé kell őket tenni (a pirosat középre), ha erre nincs mód, vagy négy bábu helye foglalt, akkor tetszőlegesen elhelyezhetőek - a soron következő játékos döntése alapján - a szélső bábuk helyét jelölő pontok között.

Fontos megemlíteni:

  • A bábukat, ha helyük szabad, pontosan kell helyükre illeszteni, ha ideiglenes helyre kerülnek, talpuk középpontja éppen a hossztengelyen kell, hogy legyen.
  • Az ideiglenes helyre állított bábu nem érhet golyóhoz, és ha van elég hely másik bábuhoz sem.
  • Ha valamelyik játékos kéri a bábuk felrakásának pontosítását, azt a szabályok és a lehetőségek figyelembevételével teljesíteni kell.
  • Ha egy eldőlt bábu helye foglalt, és két olyan bábu közzé kellene helyezni melyek egyike (vagy esetleg mindkettő) eltolódott, akkor az eltolódott bábu/k eredeti helyét kell figyelembe venni az eldőlt bábu ideiglenes helyre történő állításakor.
  • Ha egy eldőlt bábu a golyó/golyók, illetve megdőlt, de el nem borult bábu elmozdítása nélkül nem állítható vissza ("beszorult"), akkor mindaddig helyén kell hagyni, amíg ez a helyzet fenn áll. Természetesen ilyenkor nem vehető számításba a lökés pontértékének kiszámításához.

Megjegyzés: amennyiben a bábukat az előbb lökő játékos állítja (nem a játékvezető), nem számít hibának, ha állítás közben bábut borít, de hibának számít, ha megmozdít egy golyót. Ez utóbbi esetben ellenfele golyó kézben állásból lökhet (hibapont nincs).

Pontozás

Csak érvényes lökésért járhat pont a lökő játékosnak, hibás lökés esetén csak az ellenfélnek jár pont.

A lökő játékosnak szabályos lökése esetén járó pontok:

  • bármely eldőlt szélső fehér bábuért: 2 pont;
  • bármely eldőlt belső fehér bábuért: 3 pont;
  • eldőlt piros bábuért: 5 pont;
  • karambolért: 4 pont.
    (Ha egy bábu nem a helyén áll értékét a következők szerint kell számításba venni: a piros mindig 5 pont, fehér esetén az eredeti helye szerint kell számítani értékét, ha ez nem egyértelmű, akkor a középponthoz közelebbi/ek a 3 pontos/ak, a távolabbi/ak a 2 pontos/ak - az adott szituációnak megfelelően).

A lökő játékos hibájáért az ellenfélnek járó pontszám két részből tevődik össze: a hiba utáni büntetőpontból, illetve a hibás lökés alkalmával eldőlt bábuk, illetve létrejött karambol összértékéből.

Fontos:
Csak az számít karambolnak ilyenkor is, ami a "játék menete" részben definiálva van (pl. ha a lökő golyó először a piros golyót érinti, az már nem lehet karambol). Illetve amennyiben a bekövetkezett hibát/hibákat megelőzően a lökő golyó érintkezett a célgolyóval, akkor a karambol értéke ez esetben is 4 pont, egyébként viszont csak 2 pont.

A büntetőpont kiszámításához is két részpontot kell összeadni: a kiugrott golyók számának kétszeresét (golyónként 2 pont), illetve egyéb hiba után az alábbiakban megadott pontszámot - több egyéb hiba esetén csak egyet, a legnagyobb pontszámút kell figyelembe venni.

A golyó kiugrástól különböző hibák miatti büntetőpontok:

  • ha a golyók közül először a pirosat érinti a lökő golyó: 7 pont;
  • ha a lökő golyó a célgolyó érintése után borít bábut: 0 pont;
  • minden további hiba esetén: 5 pont.

A játék befejezése

A játéknak akkor van vége, amikor az egyik fél a másikat megelőzve eléri vagy túlhaladja a 120 pontot és e játék utolsó lökése (bármelyik fél lökte is) révén szerzett pontjainak vagy bábuborítást tartalmazó szabályos sajátlökésből, vagy az ellenfél hibájából kell származnia. Aki ezt (a másikat megelőzve) teljesíteni tudja, az nyeri meg a játékot.
Azaz, ha egy játékos a másikat megelőzve úgy érte el, vagy haladta túl a 120 pontot, hogy az utolsó szabályos lökésében csak egy karambolt ért el, akkor még nem nyerte meg a játékot - a játék mind addig folytatódik tovább, amíg valamelyik fél nem tudja teljesíteni a leírt kettős feltételt.

 

* * *

Webhely: www.magyarbiliard.hu